Munkaprogram: H-Cs 730-1600 Péntek 730-1300
Látványosságok

http://tudositok.hu/14892/video/Bence_es_a_medve

 

http://www.eco-turism.ro/index.php/hu/latnivalok/

 

 

 

 

 

 

 

 

Apor-bástya

Ez az első tusnádfürdői jelzett turista útvonal. A város központjából indul, elhalad a Mikes és az Apor források mellett és az erdő szélére érkezik. Itt véget ér a kövezett út és az útvonal egy jól kitaposott erdei ösvényen halad tovább. Nagyjából 10 perc séta után a piros kereszttel és a kék ponttal jelzett ösvény ketté szakad. A piros kereszttel jelzett út (10-es számú útvonal) a Mohos tőzegláp és Szent Anna-tó Natura 2000 területhez vezet.A második, a piros ponttal jelzett útvonal, bal irányba kanyarodik el és a Surdok tető lejtőjének oldalán halad tovább. Újabb 10 perc séta után, 701 m magasságban, megláthatjuk az Apor-bástyát, amely kilátóhelynek épült 1883-ban (nemrégiben restaurálták és egy napelemes világítórendszerrel szerelték fel). A kilátóhelyet elhagyva jobb irányba egy forráson haladunk át, majd egy enyhe lejtőn az útvonal visszavezet a városba.

A körút jelzése: piros pont.
Menetidő: ½ –1 h.
Az útvonal hossza: 1,5 km.
Maximális szintkülönbség: 68 m.

 

Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum

Tusnádfürdő város közelében található a Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum (1,5 ha-os területtel), amely teljes egészében a vulkanikus Hargita-hegység déli részéhez tartozik és a Piliske vulkáni kúp keleti részének alján fekszik (824 m magasság), torony alakú andezit kiemelkedések formájában, melyek 50-60  méterrel a földfelszín fölé emelkednek.
A rezervátum részét képezi egy hegyi tájnak, mely lombhullató és tűlevelű, vegyes erdővel van borítva és ahol nagyszámú, a helyhez alkalmazkodott növényvilág van jelen. Ezek közül kiemelt értékkel bír a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum), amely egy helyi endémizmus. A terület faunájából kiemelhető a vörös mókus, a nagy pele, európai őz, barna medve és néha vadmacska, farkas vagy hiúz is előfordul. A rezervátum madárvilágából megemlíthetjük a macskabaglyot, az uhut, a nagy fakopáncsot, az egerészölyvet, a kormosfejű cinegét vagy a fenyves cinegét. Hüllők közül az elevenszülő és a fürge gyík a gyakori.

 

TANÖSVÉNYTÚRA – Tusnádfürdő (656 m) – Csukás-tó (600 m) – Sólyomkő (824 m)

Átkelve az Olt hídján az út kettéágazik: bal irányba a kempingtáborhoz és a mofettához juthatunk (2-es számú útvonal), és jobb irányba 2 tájékoztató tábla van kihelyezve, majd piros háromszög jelzi az útvonalat a Sólyomkőre. Az erdei úton áthaladva, a jelzés a Holló patak mellett (4-es számú útvonal) 18 szerpentinen vezeti végig a kirándulót a Sólyomkő meredek oldalán. Nagyjából 45 perc emelkedés után egy kisebb szikla mögé érkezünk, amely a Sólyomkő déli részén található.Jobb irányba haladva tovább, kb. 10 m után, egy meredek lejtőn haladunk, ahol egy megállóhoz érkezünk. Innen már csak 5 percet kell sétálnunk észak irányába és megérkezünk a Sólyomkő kilátójához, ahol a fakereszt is található. Innen belátható a város, az Olt folyó völgye és a Csomád-hegység. Az útvonal mentén 10 oktató jellegű tábláról informálódhatunk, melyek az út menti fákra vannak felszerelve.

Jelzése: piros háromszög.
Menetidő: 1–2 h.
Az út hossza: 2,5 km.
Maximális szintkülönbség: 189 m.

 

Függőhíd az Olt folyón

A Malomcsárda panziótól 100 m távolságra található egy ökoturista-pihenő és egy függőhíd az Olt folyó fölött. A föggőhídon áthaladva egy túristaösvény követhetünk dél irányba, az Olt folyásával párhuzamosan, mely elhalad az egykori gát mellett és a kárpituszi borvízforráshoz vezet. Ezután egy mezotermál borvízmedencéhez vezet az ösvény, miközben elhalad a Likaskő nevezetű természetvédelmi érték mellett, melyet az Olt vize alakított ki. A túristaösvény, melyen gyalog vagy biciklivel lehet végighaladni, a továbbiakban Vápa várának és a Sólyomkő várának romjai mellett halad el.
Jelzése: piros sáv, kerékpáros tájékoztató jelzés.
Menetidő: 1 h.
Az útvonal hossza: 2,5 km.
Maximális szintkülönbség: 40 m.

 

Mofetta

Átkelve az Olt hídján az út kettéágazik: jobb irányba a Solyómkő Természetvédelmi Rezervátum irányába (3-as számú útvonal), és bal irányba, elhaladva a Kempingtábor és a „Stănescu” borvízforrás mellett, az út az erdőbe vezet, a mofetta épületéhez. A mofetta szénsav-kiömlést jelent, mely a vulkanikus hegység utóhatását képezi.
A felszínre kerülő gázok 85%-ban (de néha 98%-ban) tartalmaznak széndioxidot. A széndioxidos medencéknek értágító hatása van, illetvte megfelelő időtartamú kezelések ajánlottak kardiovaszkuláris problémákra (magas vérnyomás, visszértágulás,visszeres fekély), de bőrbetegségekre, reumatikus betegségekre, idegbántalmakra és krónikus nemi betegségekre is hasznosak. A kezeléseket kizárólag a fürdőtelep szakorvosai ajánlásával és az általuk megszabott program szerint szabad alkalmazni.

Jelzése: jelzőtáblák.
Menetidő: 20 perc.
Az útvonal hossza: 700 m.
Maximális szintkülönbség: 45 m.

 

Toronykövek

A turista útvonal (amely a Hargita Öko Alpin Klub által nemrégiben volt kiépítve) ugyancsak a 5. számnál leírt erdei útnál indul. Egy órás útvonal megtétele után, amely kék háromszöggel van jelölve, elhaladunk egy kiépített turista pihenőhely mellett majd megérkezünk a Toronykövekhez. Ez egy kilátópont, ahonnan megtekinthető az Olt folyó völgye és a Csomád-hegysége.Jelzése: kék háromszög.
Menetidő: 1 ½ h.
Az útvonal hossza: 1,5 km.
Maximális szintkülönbség: 540 m.

 

Veress víz / Vargyas pataka / Mohos tőzegláp és Szent Anna-tó Natura 2000 terület

Tusnádfürdő északi kijáratától 1,25 km távolságra Csíkszereda irányába, a főútról a Vargyas-patak erdei út vezet jobb irányba, amely mentén nyárfák vannak. 2 km megtétele után az út áthalad a patak völgyén, majd 750-800 m után, bal irányba a Nagy-Haram erdei út halad el, amely a Veress víz völgyéig emelkedik. A két út találkozásától kezdve a jobbra (előre) menő, sárga háromszöggel jelzett út, 250 m után egy kis tisztáson ér véget. Bal irányba halad tovább az útvonal, a Mohos csúcs nyugati lejtőjén Fű-Haram irányába. 15 perc gyaloglás után egy hosszúkás tisztásra érkezünk, majd ezt egy rövid erdei séta után, egy újabb tisztás követi.
A fenyőerdőt lassan felváltja a bükkerdő. A jelzett útvonalon haladunk tovább a Mohos csúcs és a Nagy Csomád közötti nyeregig. Innen az útvonal leereszkedik a Mohos tőzegláphoz, ahol találkozik a piros ponttal jelzett útvonallal. Innen a Szent Anna menedékház 1,5 km-re van. Az útvonal a Mohos tőzegláp mentén halad tovább, áthalad a Mohos tisztásán és a végállomása a Szent Anna-tó lesz.

Jelzése: sárga háromszög.
Menetidő: 2 h.
Az út hossza: 5,5 km.
Maximális szintkülönbség: 420 m.

 

Vártető / Mohos tőzegláp és Szent Anna-tó Natura 2000 terület

A kék csíkjelzés követi az országutat a polgármesteri hivatal felé. A piac és a benzinkút után elhagyja a műutat és jobbra feltér a régi “5-ös kantin” mai romjainak irányába. Az erdő szélére érve, keskeny ösvény kezdődik, amely a Vár-Vápa-patak bal oldalán kapaszkodik felfelé a szétszórt sziklák között. Egy nagyjából 50 perces meredek emelkedő után egy útelágazáshoz érkezünk, ahol bal irányba haladunk tovább (a Hargita Öko Alpin Klub által nemrégiben kiépített útvonal). Kb. 15 perces mászás után a Vártető délkeleti vállához érkezünk, ahol a vár régi útja kerül elénk. Itt ágazik el a kék csíkkal jelzett turistaösvényből balra a kék ponttal jelzett ösvény, amelyen 15 perc alatt a Vártető csúcsára, vár területére jutunk.
Visszafele haladva folytatjuk útunkat a kék csíkkal jelzett ösvényen. 150 m után a vár útjába beletorkollik a balról feljövő Tiszás-pataki út. Tovább, déli irányba, fenyőerdőben haladunk a két Csomád nyerge felé. Az út, kezdetben a Vár-Vápa-patak jobb oldalán enyhén felfelé ível, 8-10 perc után átszeli a patakot, és délkelet felé kanyarodik. A hegyoldalon felkapaszkodó út egyre meredekebb lesz, legnehezebb szakaszát a Szurdok-tető és a Nagy-Csomád között érve el. Az ösvény nagyon enyhe emelkedővel kibukkan a két Csomád közötti kis tisztáson, ahol a Tusnádfürdőről feljövő piros kereszttel jelzett ösvénnyel találkozik. Innen az útvonal leereszkedik a Mohos kráteréhez, ahol a Mohos tőzegláp is található. Ezt követve a menedékházhoz jutunk, majd a kempingtábortól a Szent Anna-tó kráterébe ereszkedhetünk le.

Jelzése: kék csík; a vártetőhöz kék pont.
Menetidő: 4–5 h.
Az útvonal hossza: 14 km.
 Maximális szintkülönbség: 560 m

https://www.skypixel.com/photos/9258c688-4ae2-46ff-a8fc-0c9b93a02e38

http://www.lookr.com/lookout/1415016328-Cariera-Capitus-al-Doilea#action-play-year

Mohos tőzegláp és Szent Anna-tó Natura 2000 terület

A Komlós-árok jobb oldalán piros kereszttel jelzett, 32 szerpentines turistaösvény kanyarog a hegyen. A 9-es útvonalnál leírt helyről indul ez is. Ahonnan a két útvonal elágazik, a jobb oldali piros keresztes ösvény 3,2 km hosszú, szűk kanyarokkal tarkított szerpentinút meredeken emelkedik a Kis- és Nagy-Csomád közötti hegynyeregig. Az ösvény sűrű fenyő, majd lomberdőben vezet.A Csomád-nyereg közelében lévő kis tisztás az első kellemes pihenőhely, ahol a Vártetőről feljövő kék csíkkal jelzett turistaút csatlakozik a piros kereszttel jelzett úthoz (8-as számú útvonal). A tisztást elhagyva újból belépünk az erdőbe, amely most már a két Csomád közötti nyeregben majdnem vízszintesen halad. Innen az útvonal leereszkedik a Mohos kráteréhez, ahol a Mohos tőzegláp is található. Ezt követve a menedékházhoz jutunk, majd a kempingtábortól a Szent Anna-tó kráterébe ereszkedhetünk le.

Jelzése: piros kereszt a menedékházig, kék háromszög a Nagy-Csomádra.
Menetidő: 3–3 ½ h.
Az útvonal hossza: 6 km.
Maximális szintkülönbség: 554 m.

 

                                                  forrás: http://www.bailetusnad.info.ro/index.php/hu/atractii-turistice/

 

https://www.facebook.com/photo.php?v=420065884709021&set=vb.410075919041351&type=2&theater

 

http://virtualisszekelyfold.ro/index2.html

http://www.csomadbalvanyos.ro/article/83_atractii_turistice/

 

 

A Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp európai szinten is természeti ritkaság. A Csomád hegység két vulkáni kúpján alakult ki a két természeti csoda. Az egyik kúp helyén 950 m tengerszint feletti magasságban a 464 m átmérőjű Szent Anna-tó, a másik kúp helyén 1050 m magasságon a Mohos-tőzegláp.A Mohos-tőzegláp -Tinovul Mohoş Erdélyben, Hargita megyében található. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban. A kráter átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter.Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.Itt található Erdély egyetlen, a kainozoikumi eljegesedésből visszamaradt húsevő növénye, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A Mohosban élő, jégkorszakbeli növények szigorúan védettek. További növényfajok: tarka tőzegmoha, erdei fenyő, mámorka, vörös áfonya, fekete áfonya. A tőzegláp és a Szent Anna-tó területén alakították ki a Mohos Természetvédelmi Területet.

 

 

A Szent Anna-tó (románul: Lacul Sfânta Ana) egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.

A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.

A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. Az évi csapadékmennyiség a tónál 600–700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 mm-el növekednie kellene, de a földalatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 méter volt, 1907-ben 8,5 méter, jelenleg pedig 7 méter. Ezt a folyamatot elősegíti a meder feltöltődése és a növényzet terjedése. Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp

Legendája:Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették.

Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.

Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.

A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.

 

 

 

 

 

 

 





Vissza



Eseménynaptár
időjárás
Weather by Freemeteo.com
 
 
 
Tusnádfürdő Polgármesteri Hivatala - Olt utca 63 szám, 535100 Tusnádfürdő, Hargita megye, Tel./Fax.:0266335006, primbt@kabelkon.ro
© Copyright - All rights reserved 2018